Intézménymutató:
Teleki Teka /Teleki-Bolyai Konyvtar/ (Marosvasarhely)
2001. szeptember 19.
Megjelent a Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum Bibliothecae Teleki-Bolyai Novum Forum Siculorum. A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár 16. századi nyomtatványainak katalógusa /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/. A kötetről felelős szerkesztője, Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmondta, hogy több évtizedes munka eredménye a kétkötetes könyv. A Teleki Téka egykori főkönyvtárosa, dr. Th. Balázs Lajos még a hetvenes évek derekán kezdte el a Téka kincseinek felderítését és cédulázását. Hagyományos módszerekkel, ceruzával írt jegyzetei háromezer lapot tettek ki. Ezeket számítógépbe táplálták. Ott tárolták 2500 könyv - önálló cím - és több mint 2700, a 16. században nyomtatott kötet adatait. A kötetek tekintélyes hányada a peregrinusok révén került Erdélybe, és végül Marosvásárhelyre, a Teleki Téka, az egykori Református Kollégium tanári könyvtárának polcaira. A könyveket olvasták, tanítottak belőle, vitatkoztak felette. Ezt jelzik a változatos tulajdonosi bejegyzések. Több mint négyezer személy és intézmény (értelmiségiek, papok, deákok, orvosok, tanárok, írók, humanisták, kolostorok, iskolák, kastélyok) neve fordul elő az éklapokon, a címlapra, a hátsó levelekre örökítve. A Tékában most folyamatban van a könyvtár 17. századi kiadványainak feltérképezése és katalógusba foglalása, majd azt követi a 18. század. /Antal Erika: Készül a következő katalógus. A Teleki Téka kincsei két kötetben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2001. december 10.
Dec. 8-án a bázeli-marosvásárhelyi székhelyű Teleki Alapítvány megnyitotta a Teleki-évet, ugyanis 2001-2002 a Teleki Téka megnyitásának 200. évfordulóját jelenti. A Teleki-esztendő megnyitóbeszédét Sebestyén Spielmann Mihály, a Téka kutató főkönyvtárosa tartotta. A Teleki-év folyamán kiállításokat rendeznek, tudományos ülésszakokat szerveznek, fogadják a Telekieket szerte a világból, kötetet adnak ki. Az Ars typographica című kiállítás a nyomdászat művészetét, a szép könyv művészetét mutatja be a kezdetektől a 19. századig, melyhez példákat a Teleki-gyűjteményből válogattak. Az 1445 és 1500 között nyomtatásban megjelent ősnyomtatványok közül 52 címet sikerült a könyvtáralapítónak megszereznie. Látható Lucas Cranach rajzaival díszített címlap, Albrecht Dürer által készített arckép. A megyei tanács 2002-ben megkezdi a Teleki Téka épületének és kapujának felújítását. /Lokodi Imre: Megnyitották a Teleki-évet. Ars typographica. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2002. február 11.
Febr. 9-én Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában Sebestyén Spielmann Mihály főkönyvtáros bemutatta dr. Deé Nagy Anikó A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ex librisei című kötetét. A szerzőnek korábban a Téka sorozatban jelent meg Teleki Sámuel és a Teleki Téka c. kötete, majd A könyvtáralapító Teleki Sámuel című monográfiája. Deé Nagy Anikó könyve nemcsak képeskönyv, hanem épületes olvasmány, művelődéstörténeti séta, felhívás a gyűjtésre. A könyv évtizedeken keresztül készült, a régi könyvekből derültek ki, hogy mielőtt a református kollégium vagy a Teleki Téka állományába bekerültek volna, kiknek a kezén mentek át. Így kerültek felszínre a régi ex librisek. /Lokodi Imre: Ex libris a Teleki Tékában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./
2002. február 11.
Febr. 9-én Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában Sebestyén Spielmann Mihály főkönyvtáros bemutatta dr. Deé Nagy Anikó A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ex librisei című kötetét. A szerzőnek korábban a Téka sorozatban jelent meg Teleki Sámuel és a Teleki Téka c. kötete, majd A könyvtáralapító Teleki Sámuel című monográfiája. Deé Nagy Anikó könyve nemcsak képeskönyv, hanem épületes olvasmány, művelődéstörténeti séta, felhívás a gyűjtésre. A könyv évtizedeken keresztül készült, a régi könyvekből derültek ki, hogy mielőtt a református kollégium vagy a Teleki Téka állományába bekerültek volna, kiknek a kezén mentek át. Így kerültek felszínre a régi ex librisek. /Lokodi Imre: Ex libris a Teleki Tékában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./
2002. május 4.
1718. április 30-án, tehát 284 évvel ezelőtt vált főiskolává az a Református Kollégium, melynek mai utódáról, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumról annyi de annyi szó esik. Az Öregdiákok Baráti Köre minden esztendőben, április végén megemlékezik erről a dátumról. Az idén az iskola dísztermében megtartott ünnepségen Deé Nagy Anikó könyvtáros, a Teleki Téka Alapítvány kuratóriumának elnöke arra a Koncz Józsefre emlékezett, aki mindmáig az iskola legteljesebb történetét írta meg hajdanán. Koncz József nevét a magyar művelődéstörténetbe mindenekelőtt a hatodik magyar nyelvemlékünk megmentésével írta be - állította Deé Nagy Anikó. Ugyanis Erdőszentgyörgyön rábukkant arra a 14. század közepéről származó latin nyelvű kézírásos bibliára, melyben az 1400-as évek elejéről származó magyar bejegyzés található. Ma a róla Koncz-kódexnek elnevezett bibliát a Teleki-Bolyai könyvtár őrzi, és mint ismeretes, 55 magyar szó található benne. Koncz József ezenkívül életében sokat tett a kollégium könyvtárának gyarapításáért, anyagának feldolgozásáért, fő munkája pedig a 774 oldalas iskolatörténet. /Máthé Éva: Ünnepség a Bolyai Farkas Gimnáziumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2002. május 4.
1718. április 30-án, tehát 284 évvel ezelőtt vált főiskolává az a Református Kollégium, melynek mai utódáról, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumról annyi de annyi szó esik. Az Öregdiákok Baráti Köre minden esztendőben, április végén megemlékezik erről a dátumról. Az idén az iskola dísztermében megtartott ünnepségen Deé Nagy Anikó könyvtáros, a Teleki Téka Alapítvány kuratóriumának elnöke arra a Koncz Józsefre emlékezett, aki mindmáig az iskola legteljesebb történetét írta meg hajdanán. Koncz József nevét a magyar művelődéstörténetbe mindenekelőtt a hatodik magyar nyelvemlékünk megmentésével írta be - állította Deé Nagy Anikó. Ugyanis Erdőszentgyörgyön rábukkant arra a 14. század közepéről származó latin nyelvű kézírásos bibliára, melyben az 1400-as évek elejéről származó magyar bejegyzés található. Ma a róla Koncz-kódexnek elnevezett bibliát a Teleki-Bolyai könyvtár őrzi, és mint ismeretes, 55 magyar szó található benne. Koncz József ezenkívül életében sokat tett a kollégium könyvtárának gyarapításáért, anyagának feldolgozásáért, fő munkája pedig a 774 oldalas iskolatörténet. /Máthé Éva: Ünnepség a Bolyai Farkas Gimnáziumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2002. június 25.
Sopron, Budapest, Pusztakamarás után jún. 21-én Marosvásárhelyen is köszöntötték a 75 éves Sütő András Kossuth- és Herder-díjas írót. A pályatársak jókívánságait Gálfalvi Görgy, a Látó főszerkesztő-helyettese tolmácsolta, a román tollforgatók nevében Cornel Moraru, a Vatra folyóirat főszerkesztője mondta el köszöntőjét. Az újságírók képviseletében Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese méltatta az író alkotói erényeit és közösségszolgálatát. Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője a magyar írásművészet és a hazai közélet nagy személyiségeként üdvözölte az Anyám könnyű álmot ígér szerzőjét. Köszöntőt mondott még Fülöp G. Dénes református lelkész, majd Káli Király István Sütő András 75 éves című szép könyvritkaságnak számító kiadvánnyal ajándékozta meg az ünnepeltet. Megköszönve a jókívánságokat, Sütő András ismételten felhívta mindazok figyelmét a megmaradást szolgáló imperatívuszokra, akik valamit is tehetnek nemzetiségi problémáink orvoslásáért. /(nk): Sütő András köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2002. június 29.
Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ már a Bolyai Egyetemen elkötelezte magát Ady Endre mellett. Bejelentette, hogy összegyűjti és kötetben kiadja Ady novelláit. Ady-kutatásainak elismeréséül 1979-ben megkapta a Dénes Zsófia által Ady emlékére alapított díjat. Itthon a marxisták mindenünnen kirúgták. Bebörtönözték az Ady-kutató Bustya Endrét, aki szabadulása után szénbányában dolgozott, majd mint kistisztviselő tengette életét, mígcsak Gáll Ernő maga mellé nem vette a Korunkhoz. Sokat szerepelt a Szabadság előlapjában, az Igazságban, az Utunkban, a Kolozsvári Rádióban. Az Igazságban 1975-ben Robotos Imre Csinszka-revíziójának cáfolatát adta közre a lap szeptemberi–decemberi számaiban, nagy sikerrel. Konokul és kitartóan dolgozott szabadulása után is Marosvásárhelyen, majd később Kolozsváron. Vásárhelyen a Teleki Téka bibliográfusaként minden lapot átnézett, és értékes anyagokat publikált, írt Kosztolányi Dezső vásárhelyi útjáról, Móra Ferenc marosvásárhelyi látogatásáról, és közölte Babits Mihály levélváltását Sényi Lászlóval. Bustya Endre több el nem végzett munkát maga után hagyva, elhunyt. Még élhetne, csak most lenne 75 esztendős. /Kovács Ferenc: Bustya Endre emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
2002. augusztus 21.
Az első hazai nyomtatott könyvtárkatalógus utolsó, V. kötete 180 év késéssel jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában, a Teleki Téka alapításának 200. évfordulójára. Deé Nagy Anikó, a Téka nyugalmazott vezetője a könyvtáralapító gróf széki Teleki Sámuel (1739-1822) kéziratos munkáját rendezte sajtó alá. Teleki 19 éves korától, külföldi tanulmányútja során kezdte el a könyvek rendszeres gyűjtését. 1763-as hazatértekor 2000 kötetet hozott magával, melyeknek szakszerű katalogizálását is elvégezte. A Bécsben összeállított katalógusok felhasználásával négy kötet látott napvilágot még az alapító életében. Tervei között szerepelt a nyomtatott katalógus folytatása, halála miatt nem véglegesíthette azt. Deé Nagy Anikó kutatásai során arra a következtetésre jutott, léteznie kell még egy katalógus kötetnek, amit maga Teleki állított össze. A kutató rábukkant a kötetre, így vált ismerté a Téka teljes korabeli leltára: Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék pars quinta. Szerk. Deé Nagy Anikó. Budapest - Marosvásárhely, 2002. /Antal Erika: Rábukkant az ötödik kötetre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./
2002. augusztus 24.
Benkő Károly Marosvásárhely története /1862/ című munkáját 2001-ben újra megjelentette Pál-Antal Sándor. Orbán Balázs Székelyföldje 1990-ben teljes második kiadásban látott napvilágot. Most pedig Osvát Kálmán szerkesztésében készült Erdélyi lexikon újból napvilágot látott a Mentor Könyvkiadó jóvoltából. A legújabb egy katalógus, könyvtári gyarapodási jegyzék: a Teleki Téka állományának az alapító által összeállított ötödik, végső soron zárókötete. Latinul: Bibliothecae Samuelis Com. Teleki de Szék. Pars quinta. A kéziratot Deé Nagy Anikó fedezte fel a kolozsvári Akadémiai Levéltárban. Ő is rendezte sajtó alá. Hosszú időt várt a kiadásra, végül az Országos Széchényi Könyvtár, személyesen Monok István dr. főigazgató bábáskodott Magyarországon a kiadás felett, s jelentette meg 2002 tavaszán. Eleddig nem jutott Marosvásárhelyre példány. /Sebestyén Mihály: Törlesztés két századdal később. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./
2002. szeptember 27.
Teleki Sámuel tékájának 1802-ben történt megalapításával két évszázada közkönyvtár működik Marosvásárhelyen. A kerek évforduló alkalmával szept. 26-án a Művelődési Minisztérium, a megyei könyvtár, a prefektúra és a polgármesteri hivatal közös szervezésében háromnapos országos szimpózium kezdődött, az ország szinte valamennyi megyeközpontjából érkeztek könyvtárosok. A Teleki Téka tudományos ülésszakára két hét múlva kerül sor. Florin Rotaru művelődési minisztériumi államtitkár úgy ítélte meg, hogy a júliusban kijött könyvtári törvény az első modern jogszabály a romániai közkönyvtárak történetében. Fodor Imre román és magyar nyelven köszöntötte az ülésszak mintegy 120 főnyi résztvevőjét, emlékeztetve az Aranka György Nyelvmívelő Társaságra, melyet akár a Tudományos Akadémia elődjének is tekinthető. A rendezvénysorozat keretében megnyílt kiállításon a rendszerváltás után létrejött kiadók mutatták be könyvtermésüket. /(lokodi): 200 éves a megyei közkönyvtár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2002. október 10.
A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2002. október 10.
A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2002. október 14.
Okt. 11-én Marosvásárhelyen könyvtári dokumentumokból, katalógusokból nyílt kiállítás a Teleki Tékában. A kiállításon látható Teleki Sámuel végrendelete, amelyben a könyvtár sorsáról gondoskodott: könyvtárát az erre a célra készített épületben az ő neve alatt tartsák és "azokból soha egyet is el ne idegenítsenek...". Bemutatták a 200 éves Teleki Téka Emlékkönyv című reprezentatív kiadványt. Másnap a tudományos értekezleten rangos előadások hangzottak el. /Lokodi Imre: Teleki Téka. Dokumentumok, katalógusok, reprezentatív emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./
2002. október 26.
A magyar 56 Martin Roberts Európa története 1900-1973 kötetében fél oldalt kapott. A külföldi irodalomból hiányzik különlegessége, a (közép- és kelet-) európai történelem alakításában játszott úttörő szerepe. Mikor kezdődött a 20. század testében 56 erjedése? Lehet a az 1947-es párizsi békére, az ország orosz megszállására gondolni. Az igazi erjedést Sztálin 1953-as halála váltotta ki. Berlinben csak a szovjet tankok megjelenése tudja elhallgattatni a tömeget (1953), Poznanban lázadás tör ki. A nagyhatalmakat a szuezi válság köti le. 1956 meglepte a világot, s a Szabad Európa Rádió egymagában tehetetlennek bizonyult. Az állampárt, a budapesti kormány, Rákosi Mátyás és hívei 1945-49 óta Moszkván csüggtek, a Kremltől vártak mindent, s ezért teljesen kiszolgáltatták az országot az idegen diktatúrának. Módszeresen szétverték a történelmi osztályokat, felforgatták az ország százados emberi, közigazgatási életrendjét, megváltoztatták erőszakosan a tulajdonviszonyokat, és nem teremtettek igazságosabbat, politikai és köztörvényes perek sorozatában számoltak le ellenfeleikkel. Az osztályharc címén lefejezték a magyar értelmiség jelentős erőit is. Az Irodalmi Újság, a magyar írók legjobbjai is belefolytak az események alakításába. Az egyetemi ifjúság fogalmazta meg a követeléseket. A legvértelenebb magyar forradalom alapjaiban rendítette meg a kommunizmus legyőzhetetlenségébe vetett összeurópai hitet. /Sebestyén Mihály (a Teleki Téka igazgatója): A magyar ötvenhat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2002. december 16.
Bolyai János születésének 200. évfordulóján Marosvásárhelyen, dec. 14-én a Bolyai téren felavatták a nagy matematikus alkotásából ihletett köztéri szobrot, a Pszeudoszférát. A szobor állítását kezdeményező Csegzi Sándor ezúttal csak a házigazda szerepét vállalta, az egybegyűltek köszöntésére dr. Dorin Florea polgármestert kérte fel. A polgármester többek között kifejtette: a köztéri alkotás szimbóluma kell legyen a városnak. Virág György, a megyei tanács elnöke román, majd magyar nyelvű felszólalásában hangsúlyozta: Bolyai gondolataival meghaladta korát, őt igazán csak az utókor fedezte fel és értékelte. A szobor alkotója Horváth Sándor matematikus. A szobor egy mágikus Bolyai- háromszöget - a középiskola, a Teleki Téka és most már a Pszeudoszféra - zár be. Alexandru Mironov az UNESCO romániai szervezetének titkára kijelentette ki, hogy a világ első matematikai műemléke előtt áll, s felkérte a polgármesteri hivatalt nyújtson be egy kérést azért, hogy a Bolyai teret nyilvánítsák a világörökség részévé. /(vajda): Áll a Pszeudoszféra! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2003. január 8.
Marosvásárhelyen megkezdték a 200 éves Teleki Téka épületének tatarozását. A felújítási munkák ötmilliárd lejes költségvetését a Maros megyei önkormányzat fedezi. Az 1802-ben átadott Teleki Téka épületét utoljára 1962-ben tatarozták. Az értékes hagyaték, a könyvek, valamint a ház ápolására a Svájcban élő Teleki-leszármazottak létrehozták a Teleki Téka Alapítványt, amelynek támogatásával állagmegőrző munkákat sikerült végezni az elmúlt években. A munkálatok elkezdése előtt a szakemberek fal- és művészettörténeti kutatást végeztek, amelynek nyomán az emeleti nagyteremben nagyobb méretű freskóra bukkantak. A freskóról egyelőre csupán annyit lehet tudni, hogy neves szebeni mester munkája, és egy tájképet ábrázol. /Antal Erika: Falfreskót találtak a nagyteremben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2003. május 9.
Ritka kincs, a gróf Teleki Domokos gyűjteményéből származó hétkötetes füvészkönyv került vissza a marosvásárhelyi Teleki Téka tulajdonába. A ritka kincs őrzője Kiss József nyugalmazott biológiatanár volt. Az egykori Református Kollégium főiskolává válásának 285. évfordulójára emlékeztek máj. 7-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium dísztermében. A megemlékezésen Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke hangsúlyozta: "Nem szabad elfelejtenünk, hogy 1718. április 30-án iskolánk főiskolai jelleget kapott, 136 évig teológiai fakultás, 165 évig filozófia és bölcsészeti kar, 76 évig pedig jogi akadémia működött falai között." Az ünnepségen Kiss József az 1600-1700-as évekből származó, több mint ötven éven át rejtegetett herbáriumot adományozott a Teleki Tékának. Kiss elmondta, az iskola államosítását követően, az 50-es évek elején értékes irattári anyagokat semmisítettek meg. Amikor erre a többkötetes füvészkönyvére is ez a sors várt, a tanár elhatározta, megmenti a kincset. Az ünnepségen dr. Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány elnöke vette át a hét kötetből álló füvészkönyvet. /Antal Erika: Háromszáz éves herbárium. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2003. augusztus 16.
Tonk Sándor két évvel ezelőtti vallomása életútjáról. Azt szeretném, ha a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének - jelentette ki az egyetem indulásakor adott interjúban Tonk Sándor. Az akkor rögzített beszélgetés mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. Kolozsváron élte le életem talán legfogékonyabb időszakát, mely életét is meghatározta. Jakó Zsigmond professzorral való találkozása élete meghatározó találkozása volt. A hatvanas években a Babes-Bolyai Tudományegyetemen még kiváló tanárok tanítottak. Jakó Zsigmond, Pataki József, Csetri Elek, Imreh István vagy a román professzorok közül Francisc Pal, aki a legkiválóbb bizantológus középkorkutató volt. Amikor végzett, 1969-ben üresedett meg Marosvásárhelyen a Teleki Téka könyvtárosi állása, meghalt Fick László. Három esztendőt dolgozott ott, aztán pedig húsz esztendőt a Román Akadémia marosvásárhelyi Társadalomtudományi Intézetében. A Marosvásárhelyen töltött közel harminc esztendő volt élete legnyugodtabb korszaka. A Román Tudományos Akadémia intézetében maga tűztem ki saját maga számára a célokat, ő alakította ki a tudományos tervet. Jakó Zsigmond befolyása döntő volt abban, hogy az oklevéltan, a középkori írásosság történetével kezdett foglalkozni. Már a szakvizsgadolgozata, az első igazi kutatása az erdélyi középkori közjegyzőség történetéről szólt. Jakó Zsigmond fogalmazta meg egy tanulmányában: el kell készíteni az erdélyi magyar társadalom értelmiségi kataszterét a középkortól napjainkig. Tonk erre vállalkozott. Tíz évig tartott a kutatás első szakasza, 1979-ben jelent meg az Erdélyi diákok középkori egyetemeken című kötete. A munkát Szabó Miklóssal folytatta, és közösen adták ki az 1520-1700 közötti időszak feldolgozását. Ennek az anyagából készült a doktori disszertációja is, amelyet 1992-ben védett meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 90-es változás után elindult Kolozsváron a magyar nyelvű egyetemi oktatás. Súlyos volt a tanárhiány. 1989-ben mintegy 80 magyar egyetemi oktató dolgozott Kolozsváron. Ma (2001-ben) körülbelül 350 él és dolgozik.Tonk Sándornak is tanítania kellett. Keserves évek voltak ezek, jegyezte meg, egyik napról a másikra három tantárgyat kellett tanítania. Három olyan tantárgyat, amit annak idején három nagyformátumú egyéniség: Jakó Zsigmond, Francisc Pal és Pataki József tanított. Egy időben kellett az egyetemes középkor történetének a kurzusát, Bizánc történetének a kurzusát, és a történelmi segédtudományokat leadnia. Hajnalban 3-kor, 4-kor kelt, készült az előadásaira, ráadásul ingázott Kolozsvár és Marosvásárhely között. Bekapcsolódott az egyetemszervezés munkájába. Amikor látták, hogy ellenállásba ütköznek az önálló állami egyetem visszaállítását célzó tervek, egyéb megoldási lehetőségeken is kezdtek gondolkozni. Valamikor 96- 97-ben néhányan papírra is vetették az elképzeléseiket. Tonk álmaimban mindig a budapesti Eötvös Kollégium lebegett. Jogos a kérdés, szükséges-e anyanyelven tanulni a globalizálódó világban? Jó szakembert bármilyen nyelven lehet képezni. "Csakhogy az egyetem mindenkor többet vállalt, mint a szakemberképzés. Az erdélyi magyarság számára az egyetem léte nemcsak azt jelenti, hogy anyanyelven lehet szakmát tanulni, hanem azt is, hogy van egy meghatározó szellemi centruma a közösségnek. Azt szeretném, ha a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének. Ehhez pedig nem elég a szakma ismerete. Az egyetem szellemisége kell hozzá."/Gazda Árpád: Az egyetemnek lelki, erkölcsi tartást is kell nyújtania. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./
2003. augusztus 16.
Váratlanul elhunyt Tonk Sándor történészprofesszor /Kolozsvár, 1947. máj. 2. - Budapest, 2003. aug. 14./ a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Az 56 éves professzort Budapesten, belgyógyászati kivizsgálás közben érte a halál. Tonk Sándor egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte. Az egyetem után 1969-től 1972-ig a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője, majd húsz éven keresztül a Román Akadémia marosvásárhelyi társadalomtudományi intézetének kutatója volt. 1992-ben meghívást kapott a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, ahol a történelem tanszéken az egyetemes középkort tanította. Ezzel párhuzamosan a Kolozsváron működő Protestáns Teológiai Intézetnél az egyetemes egyháztörténet tanára volt. 1993-ban a szegedi egyetemen doktorált az erdélyiek középkori egyetemjárása témájában. 2000-től elnöke volt az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott Sapientia Alapítványnak, ezzel egy időben az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. 2001-től, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem indulásától, az intézmény kinevezett rektora lett. Tonk Sándor történettudományi munkásságának középpontjában a középkori erdélyi egyetemjárás mellett az erdélyi középkori birtokviszonyok tanulmányozása és a két témával összefüggő okmányok közzététele állt. Emellett az egyetemes egyháztörténet, s ezen belül az erdélyi protestáns egyház történetének kiváló ismerője és kutatója volt. /Elhunyt Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektora. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2003. augusztus 16.
Mint az utóbbi időben minden évben, e hét végén ismét megtartja találkozóját az a Castellum Alapítvány, amelyet a történelmi erdélyi családok leszármazottai hoztak létre. A Maros megyei Gernyeszeg község református templomában aug. 16-án Fehér Dániel lelkész hirdet igét. Majd Papp László, marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntője hangzik el. A rendezvényt Haller Béla tanár, a Castellum Alapítvány elnöke nyitja meg. Spielmann Mihályt történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője arról az időszakról tart előadást, amikor Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Gudenus János József genealógus tart előadást a magyar nemesség jelenkori életéről. Aug. 17-én Castellum Alapítvány tagjai kirándulást tesznek, felkeresik a keresdi Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt és a református templomot, majd Gernyeszegen szentmisével zárul az idei találkozó. /(Máthé Éva): A Castellum Alapítvány találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2003. október 15.
Zavaros érveléssel akadályozza a prefektúra, hogy Marosvásárhelyt az egykori Kossuth Lajos utca visszanyerje eredeti nevét. Megpróbálják megmagyarázni a minden eszközzel románizáló törekvések bizonyítványát. Kossuth Lajos soha nem járt Vásárhelyen, érveltek. Ez igaz. Azonban például II. Rákóczi Ferencnek, akit éppenséggel Erdélyország fejedelmévé iktatott be a Marosvásárhely tartott országgyűlés, szintén nincs utcája jelenleg Marosvásárhelyen! Ahogyan nincs Aranka Györgynek sem, aki annak idején itt hozta létre s működtette az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Nincs utcája a városban (pedig volt jó ideig) Kazinczy Ferencnek sem, aki itt jártában megcsodálhatta a Teleki Téka kincseit, Tolnai Lajosnak és Petelei Istvánnak sem, akik tollukkal írták be nevüket a magyar irodalom történetébe. Sem Tudor Vladimirescu, sem Cuza Voda nem járt soha Vásárhelyen - és mégis neveztek el utcát róluk. "Etnikai feszültséget" okozhat és "érzékenységet" sérthet, ha egy szép napon Kossuth Lajos nevét olvashatjuk az utcanévtáblán - kongatják a vészharangot prefektusi berkekben. Amikor egyszer estéről reggelre eltüntették Marosvásárhelyt a hagyományos utcaneveket; amikor ismét meg ismét bemázolták a város magyar nevét - akkor nem aggódott senki, hogy esetleg "etnikai feszültséget" okoz az ilyesmi? /Nagy Pál: Csak kérdem tisztelettel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. december 16.
Dec. 15-én Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában Csegzi Sándor alpolgármester, az EMTT marosvásárhelyi fiókjának elnöke ünnepélyesen átadta Sebestyén Mihálynak, a Teleki Téka vezetőjének azokat a könyveket, okiratokat, tanácskozási dokumentumokat, amelyeket a jubileum alkalmával adtak ki. Budapestről eljött Kitzinger Dávid, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Politikai Államtitkári Hivatalának főosztályvezető-helyettese, aki elmondta, a minisztérium jövőben beindít egy olyan határokon átnyúló programot, amelynek keretében el szeretnék készíteni a magyarság kulturális, tudományos adattárát. Erre a tárca a költségvetésből már kiutalt 200 millió forintot, amiből 97 milliót határon túli szervezetek kaphatnak meg pályázat útján. Folyamatban van az adattár elkészítési módjának a kidolgozása. A következőkben mintegy 1,5 milliárd forintot szán majd a minisztérium az adattár elkészítésére, bővítésére. A Bolyai-hagyatékot valószínűleg az elsők között rögzítenek majd digitális formában, és lehetővé teszik, hogy a dokumentumok interneten is hozzáférhetőek legyenek. /Vajda György: Digitalizált Bolyai-hagyaték. Bővül a Teleki Téka Bolyai- tára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2004. március 11.
Ha sürgősen nem költöztetik ki a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak is helyet adó épületegyüttesből a soha nem látogatott Ion Vlasiu állandó kiállítást és a Román Tudományos Akadémia kutatóintézetét, akkor hamarosan nem lesz hely egyetlen új kötet számára sem, jelentette ki Sebestyén-Spielmann Mihály, az intézet vezetője. A 2002-2003-ban végrehajtott belső nagyjavítás óta jobbak a tárolási körülmények, mint korábban. Az ablakokat kicserélték, megduplázták, mindegyiket egy-egy Teleki családtag finanszírozta, az ablakokon szerepel a nevük. A könyvtár számítógépeket kapott, most kezdődik a széles sávú internetezés. Évente 250–300 millió lejt költhetnek vásárlásra – ezt az összeget a Megyei Könyvtár költségvetéséből kapják. Ezenkívül a szerzőktől is kapnak néha tiszteletpéldányokat, illetve a marosvásárhelyi Mentor, az aradi Jelen Kiadó, a csíkszeredai Pallas-Akadémia és mások juttatnak el egy-egy példányt kiadványaikból. A NKÖM, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az Illyés Közalapítvány pályázatok alapján összegeket utal ki a könyvtárnak, így a jelentősebb köteteket: irodalomtörténeti, vallástörténeti, művészettörténeti, filozófiai, könyvtártani, történelmi, néprajzi és más könyveket, szakszótárakat, lexikonokat be tudják szerezni. Az Országos Széchényi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár is juttat nekik köteteket. Az utóbbi időben a Nyugaton élő egyes magyar családok is rájuk testálják magánkönyvtáraikat. Az 1990-es évek végén kb. 200 ezer kötetük volt, azóta mintegy 50-60 ezerrel nőtt az állomány. Ezenkívül újsággyűjteményeik is vannak, de e téren sok a hiányosság. A Teleki család megszervezte a bázeli és marosvásárhelyi helyszíneken működő Teleki Alapítványt. Tőlük lényeges anyagi és erkölcsi támogatást kap a könyvtár. Egy Connecticut-ban működő, amerikai magyar alapítvány az utóbbi években két-három fiatal kutató ténykedését is finanszírozta, és most egy könyvrestaurátor képzését támogatja. Elkészült a Teleki Téka ősnyomtatvány- katalógusa és az ezer oldalas másik katalógus, amely a 16. századi anyag ismertetését tartalmazza. Most készül a háromezer oldalas 17. századi katalógus. Ez utóbbit digitális formában is hozzáférhetővé teszik. /Máthé Éva: „Telt ház" a Teleki Tékában: Évente több ezer kötettel nő az állomány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2004. június 11.
Megjelent egy négy nyelvű kiadvány Maros megyéről. Több mint 500 város, község és falu leírása szerepel a jó minőségű, térképekkel, fényképekkel bőven teletűzdelt kalauzban. A kiadvány 1500 példányban jelent meg. Pop T. Simion, a helyi 24 Ore Muresene napilap főszerkesztője, és Pop Ágnes a szerzőpáros. A kötet hemzseg a magyartalan mondatoktól, a helyesírási hibáktól és a tévesen fordított szövegektől. /a Teleki Téka neve a könyvben: teleki Könyvtár, a Toldalagi-ház: Toldalgi gáz stb./ Kocsis Francisk elmondta, hogy ő csak a nyers fordítást készítette. Nem árulta el, hogy milyen végzettséggel rendelkezik, csak annyit, hogy újságíró és a marosvásárhelyi Vatra irodalmi folyóirat munkatársa. /(Máthé Éva): Díszes kiadvány Maros megyéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2004. június 19.
Jún. 17-én Kolozsváron a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság (RFMT) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében bemutatták Kiss Sándor: Matematikus a XX. század viharaiban – Maurer Gyula életpályája című kötetét. Sebestyén Spielmann Mihály prózaíró, történész, a Teleki Téka vezetője méltatta a kötetet. A tanítványok nevében dr. Szenkovits Ferenc, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság alelnöke szólt arról az értékes szakmai útravalóról, amelyet Maurer professzortól kapott, majd a könyv szerzője, Kiss Sándor szatmárnémeti matematikatanár foglalta össze a kötet születésének körülményeit, mutatta be a neves erdélyi matematikust, aki négy országban, Magyarországon, Romániában, Ausztriában és Olaszországban egyaránt otthon érzi magát. A kötetet volt tanítványainak vallomásai egészítik ki. A jelenleg Maglódon élő Maurer Gyula továbbra is szívügyének érzi Erdély kulturális értékeinek ápolását. /Németh Júlia: Itthon Erdélyben, otthon Európában. Maurer Gyula matematikus életpályája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2004. szeptember 23.
Szept. 24-én Régi könyvek erdélyi könyvtárakban címmel konferencia kezdődik Marosvásárhelyen, a Teleki Téka rendezésében. Húsz jeles előadó érkezik határon innen és túlról. Kiállítják a Téka 67 ősnyomtatványát, erre még nem volt példa az intézmény történetében. Az előadáscímek közül: Könyvnyomtatás az Erdélyi Fejedelemségben, A pálos rend tövisi kolostorának könyvtára a XVIII. században, Kéziratos graduálok az erdélyi református egyházközségi könyvgyűjteményekben, Régi nagyenyedi könyvek a Teleki-Bolyai Könyvtár állományában. A rendezvénysorozatot a bázeli Teleki Téka Alapítvány, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros Megyei Tanács támogatta. /Nagy Botond: Premier a Teleki Tékában. Láthatók lesznek az ősnyomtatványok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./
2004. szeptember 23.
Szept. 24-én Régi könyvek erdélyi könyvtárakban címmel konferencia kezdődik Marosvásárhelyen, a Teleki Téka rendezésében. Húsz jeles előadó érkezik határon innen és túlról. Kiállítják a Téka 67 ősnyomtatványát, erre még nem volt példa az intézmény történetében. Az előadáscímek közül: Könyvnyomtatás az Erdélyi Fejedelemségben, A pálos rend tövisi kolostorának könyvtára a XVIII. században, Kéziratos graduálok az erdélyi református egyházközségi könyvgyűjteményekben, Régi nagyenyedi könyvek a Teleki-Bolyai Könyvtár állományában. A rendezvénysorozatot a bázeli Teleki Téka Alapítvány, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros Megyei Tanács támogatta. /Nagy Botond: Premier a Teleki Tékában. Láthatók lesznek az ősnyomtatványok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./
2004. december 7.
Idén négy marosvásárhelyi (vagy innen elszármazott) jeles személyt tüntetett ki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Csomóss Attila az erdélyi magyar gazdák európai színvonalú szakmai képzéséért kapott Balázs Ferenc-díjat, Sebestyén Spielmann Mihály a Teleki Téka régi könyvállománya feltárásáért részesült Monoki István-díjban. Szentgyörgyi István-díjat adományoztak Elekes Botondnak, a minőségteremtő erdélyi magyar színjátszás támogatásáért és Bánffy Miklós-díjjal tüntették ki Kárp Györgyöt, a Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának színművészét, aligazgatóját, több évtizedes színházi tevékenységéért. /EMKE-díjak – 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./
2005. február 28.
A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban Csegzi Sándor alpolgármester, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) marosvásárhelyi szervezetének az elnöke a sajtónak is bejelentette: elkezdődik Bolyai János, majd később Bolyai Farkas kéziratos hagyatékának digitális hordozóra való felvitele. A könyvtárban létrejött a digitalizáló műhely. A kéziratos lapok fényképmásolata felkerül az internetre, hogy ezzel bárhol a világon hozzáférhetővé váljon a mintegy 14 ezer lapot kitevő anyag. Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője elmondta: később a könyvtár többi anyagának a digitalizálására is sor kerülhet. /(Máthé Éva): A világhálóra kerül Bolyai János kéziratos hagyatéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
